A mentálhigiéné nem csupán a pszichés megbetegedések és magatartászavarok megelőzése, hanem a lelki egészségvédelem is, mégpedig pozitív értelemben, mindazoknak a folyamatoknak, tevékenységeknek az összessége, amelyek az emberi személyiséget és közösségi kapcsolatot erősebbé, fejlettebbé teszik. Tehát feladata a lelki egészség elősegítése és megőrzése, illetve azon ismeretek és intézkedések felhasználása, melyek arra irányulnak, hogy megelőzzék a lelki rendellenességeket és javítsák az egyén pszichológiai beilleszkedését a társadalomba, illetve képességeit a harmonikus szociális kapcsolatok kialakítására. A mentálhigiéné dinamikusan fejlődő tudományterület, a legkülönbözőbb humán tudományok, természettudományok és társadalomtudományok lelki aspektusait összefoglaló tudomány.

A mentálhigiéné fogalma nem olyan régen került be a köztudatba. Kialakulásával kapcsolatban egy érdekesség: Clifford Beers amerikai üzletember miután két évet töltött elmegyógyintézetben, 1908-ban kiadott egy könyvet és elhatározta, mindent megtesz azért, hogy minél kevesebb ember kerüljön hozzá hasonlóan pszichiátriára. Az ő saját élményű tapasztalatai és rendkívüli elhivatottsága keltette éltre a mozgalmat, amely már 1911-ben világkongresszust szervezett, és a két világháború között nagy népszerűségre tett szert.

A pszichodráma – mely hatásmechanizmusát a belső lelki tartalmak, élmények és konfliktusok megjelenítésén keresztül fejti ki – felhasználási területe rendkívül széles: alkalmazható az önismeret fejlesztésében, szervezetfejlesztésben, közösségformálásban, konfliktus kezelés-, személyes hatékonyság fejlesztése során, de jó kiegészítő módszer oktatásban, képzésben is.

A pszichodráma eredetileg Jacob Levi Moreno által a század első felében kidolgozott akcióelvű, cselekvésközpontú, tüneti- és feltáró jellegű csoport-pszichoterápiás módszer, melyet Mérei Ferenc honosított meg Magyarországon az 1970-es évek elején.

Moreno a módszer kidolgozása során az aktív, cselekvő, spontán önkifejezés felszabadítására törekedett, miközben elsősorban nem az egyént, hanem az egyénekből összetevődött csoportot helyezte a figyelem és a pszichoterápia középpontjába. Moreno elméleti rendszere három nagy ismeretanyagból áll; a szociometria, a csoport-pszichoterápia és a szociodráma illetve pszichodráma területeiből, mely utóbbi alapgondolata, hogy az emberi spontaneitás és kreativitás a cselekvésbe ágyazódva érvényesül, s a cselekvésbe ágyazott helyzetet képes az egyén tudatosítani. A pszichodráma módszere kognitív és emocionális szinten tudatosít, testi-fizikai szintű átéléssel, és teszi ezek által lehetővé a verbális és preverbális szintekkel való egyidejű terápiás munkát.

A pszichodráma alkalmazása rendkívül szerteágazó, hiszen nemcsak eszköz arra, hogy megfelelő terápiás indikációval gyógyítsunk, hanem hatékonyan alkalmazható az önismeret fejlesztésében, szervezetfejlesztésben, közösségformálásban, jól használható az oktatásban, képzésekben is.

A pszichodráma olyan terápiás, majd személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul.

A pszichodráma eredetileg Jacob L. Moreno által a huszadik század első felében kidolgozott akcióelvű, cselekvésközpontú, tüneti- és feltáró jellegű csoport-pszichoterápiás módszer, melyet Mérei Ferenc honosított meg Magyarországon az 1970-es évek elején. Moreno a módszer kidolgozása során az aktív, cselekvő, spontán önkifejezés felszabadítására törekedett, miközben elsősorban nem az egyént, hanem az egyénekből összetevődött csoportot helyezte a figyelem és a pszichoterápia középpontjába. Moreno elméleti rendszere három nagy ismeretanyagból áll; a szociometria, a csoport-pszichoterápia és a szociodráma illetve pszichodráma területeiből.

Ez utóbbi alapgondolata, hogy az emberi spontaneitás és kreativitás a cselekvésbe ágyazódva érvényesül, s a cselekvésbe ágyazott helyzetet képes az egyén tudatosítani.

A pszichodráma módszere kognitív és emocionális szinten tudatosít, testi-fizikai szintű átéléssel, és teszi ezek által lehetővé a verbális és preverbális szintekkel való egyidejű terápiás munkát.

A pszichodráma elmélete „az embert, a személyes külső és belső történéseket azzal a társas közeggel való kölcsönhatásban vizsgálja, melyben élünk, melynek sajátos törvényszerűségei vannak a szociális atomtól kezdve, a szerepelméleteken keresztül, a ”közösségek rejtett hálózatán„ át a morenoi értelemben használt transzcendensig. Ez az elméleti megközelítése ad a kezünkben” folyamatok „kezeléséhez eszközöket, melyekkel nemcsak az egyéni patológiákat tudjuk gyógyítani, de hatékonyabbá tudjuk tenni a társashelyzeteknek a működését, ahol az emberek egymásra hatásának szerepe van.

A pszichoterápia gyógymód a lelki problémák, magatartászavarok kezelésében és gyógyításában. „Lélekgyógyászat”, mely kölcsönhatást (interakciót) alakít. Társalgással (kommunikációval) változtat az élmények átélésén és feldolgozásán, a magatartáson. Egyénileg, csoportosan, pár-család és/vagy terápiás rendszerben. Napjainkban számtalan iskola és irányzat műveli, szerepe van a képességek fejlesztésében és kreatív kibontakoztatásában is. A kezelt csoport lelki (mentális) zavarát, gondját próbálja javítani, orvosolni. A kezelő megfelelő képzettséggel, gyakorlattal rendelkezik.

Azért hívják progresszívnak, mert ez a módszer a szervezet izmait meghatározott sorrendben feszíti és lazítja el, és a feszítések-lazítások hatásai összegződnek. Ezt a technikát aktív relaxációnak is nevezik.

Feküdj hanyatt, hunyd be a szemedet és gondolatban haladj végig a tested minden apró szegletén, kezdve a lábujjaknál felfelé haladva egészen a fejtetődig. Tudatosan feszítsd meg, majd lazítsd el azokat az izmokat, amelyeknél éppen a gondolatod jár. Figyelj a légzésedre is: mély lélegzeteket vegyél, a levegőt lassan szívd be és hosszan fújd ki.

Amikor ellazítod a testedet a gondolataid szintén lecsillapodnak, mivel az izmaink ellazulása hatással van a lelkünkre is, ha testünk nyugalomban van, könnyebben megteremthetjük a szellemi egyensúlyt is.

Rendszeres gyakorlással egyre könnyebb lesz beazonosítani a testedben, hogy mikor vagy ideges és mikor válnak az izmaid feszültté. Furcsa módon nagyon gyakran észre sem veszik a szorongás első fizikális jeleit az emberek.